Tegyük tisztába 1. - érvényesség és hatályosság

Tegyük tisztába 1. - Érvényesség és hatályosság

Fontos jogelméleti kérdés a jogszabályok érvényessége és hatályossága. Sokak előtt azonban nem tisztázott a két fogalom jelentése, ezen próbálunk most segíteni.

Érvényesség

Egy jogszabályt akkor tekintünk érvényesnek, ha megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály mind formai (alaki), mind tartalmi (anyagi) szempontból érvényes kell, hogy legyen.

1.                  formai / alaki érvényesség: Egy jogszabály akkor tekinthető formai szempontból érvényesnek, ha a jogszabályt az arra jogosult szerv vagy személy, a jogszabályban előírt eljárási rend betartásával hozta létre (fogadta el). Vagyis a szerv vagy személy jogalkotó hatáskörrel legyen felruházva.

2.                  tartalmi / anyagi érvényesség: A jogszabály  tartalmára utaló fogalom, amely szerint a jogszabály nem lehet ellentétes a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló másik jogszabállyal.

Hatályosság

A jogszabály hatályossága megmutatja, hogy egy jogszabály milyen körben alkalmazható, vagyis megmutatja, hogy milyen területen, milyen személyekre, milyen tárgyban és mikor alkalmazható. A hatályosságnak ezek mentén négy formáját különíthetjük el.

1.   személyi hatály: Megmutatja, hogy az adott törvény kikre alkalmazandó. Általában a törvény bevezető rendelkezései között találhatjuk a személyi hatályra való utalást.

2.   tárgyi hatály: Megszabja, hogy a törvény milyen életviszonyok szabályozására vonatkozik pl. köznevelési törvény (oktatási intézményekre), ügyvédi törvény (az ügyvédekre). Szintén a törvény preambulumában vagy a bevezető rendelkezések között  találhatjuk a tárgyi hatállyal kapcsolatos szabályokat.

3. időbeli hatály: Meghatározza, hogy a jogszabály rendelkezéseit milyen időponttól kezdve lehet alkalmazni a kérdéses viszonyok vonatkozásában a kérdéses személyekre. A jogszabályok általában a  záró rendelkezéseik között rendelkeznek a jogszabály hatályba lépésének időpontjáról és ehhez kapcsolódóan az esetlegesen hatályon kívül helyezett egyéb jogszabályokat is megjelölik. Elég ritkán fordul elő, hogy a jogszabály a saját időbeli hatályának a végét is megjelölné, de főleg átmeneti időszakra vonatkozó jogszabályoknál megfigyelhető ez is.

Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy „hatályban van”, „hatályos”, akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be. Amíg valamely jogszabályi rendelkezés ki nem mondja egy jogszabály hatályba lépését, addig a jogszabály - még ha érvényes is - nem alkalmazandó.

4.   területi hatály: Meghatározza, hogy a jogszabály rendelkezéseit milyen földrajzilag jól behatárolható területre vonatkoztatva kell értelmezni. Pl. az önkormányzati rendeletek csak az érintett önkormányzat illetékességi területén alkalmazhatóak. Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy „hatályban van”, „hatályos”, akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be.

A fentiekből következik, hogy egy jogszabály lehet érvényes, de még nem hatályos állapotú. Egy jogszabály érvényessége független a(z időbeli) hatályosságától. A jogszabály érvényes, de még nem hatályos – vagyis
1.         érvényes, mivel megfelelő eljárási rendet követve alkotta meg a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv vagy személy,de

2.         még nem hatályos, mivel az időbeli hatálya szerint a jogszabály hatályba lépésének időpontja időben elválik a jogszabály megalkotásának időpontjától.

Vagyis még jóval azelőtt, hogy laikusként belemélyednénk egy jogszabály rendelkezéseinek értelmezésébe, érdemes a hatályosság és érvényesség kérdését tisztáznunk, hogy egyértelmű legyen, vonatkozik-e az általunk értelmezni kívánt szituációra az adott jogszabály.

Szocpoal reloaded

Szocpol – kinek, mennyit és hogyan?

A mindennapokban gyakran találkozom olyan kérdésekkel, amelyek a lakásépítési támogatással kapcsolatosak. Kinek jár az „új szocpol”-ként emlegetett támogatási forma és melyek az igénybevételének feltételei. A jogalkotó a tavalyi évben rendezte a 256/2011. (XII.6.) Kormányrendelettel a lakásépítési támogatással kapcsolatos szabályokat. Az alábbiakban áttekintem, hogy milyen célokra, kinek és milyen feltételekkel igényelhető ez az alternatíva.

1.         Mire vonatkozik a szocpol?

A lakásépítési támogatás keretében vissza nem térítendõ állami támogatás vehetõ igénybe a Magyarország területén 2010. január 1-jét követõen kiadott
építési engedéllyel rendelkezõ

a) új lakás építéséhez,

b) vagy használatbavételi engedéllyel rendelkezõ új lakás vásárlásához,
amennyiben a lakás / lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.

A jogszabály meghatározza az új lakás fogalmát is. Ezek szerint új lakás: teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetõtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelõ lakóegység, amely elkészültét követõen használatbavételi engedély köteles.

Magyarul az előbbi technikai paraméterek mellett a szocpol csak új lakás építéséhez vagy vásárlásához vehető igénybe, tehát használt lakás vásárlásához nem.

2.         Ki veheti igénybe a szocpolt?

Lakásépítési támogatást igényelhet:
a) a magyar állampolgár
b) a vele közös háztartásban élõ, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltözõ
vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
c) személyekbõl álló fiatal házaspár – a meglévõ gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két születendõ gyermek vállalása esetén a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.

A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendõ lakáscélú állami támogatást is.

 A lakásépítési támogatással épített, vásárolt lakásban az igénylõknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylõn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.

Említésre érdemes, hogy a lakásépítési támogatás akkor igényelhetõ, ha az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltözõ családtagjainak  lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs.

3.         A támogatás összege
A támogatás tervezett összegét az alábbi táblázat mutatja, a már meglevő, illetve vállalt gyermekek számától függően egy gyermekre vetítve:

hasznos alapterülete	2 eltartott gyermek esetén	Lakás hasznos alapterülete	3 eltartott gyermek esetén	Lakás hasznos alapterülete	4 vagy több eltartott gyermek esetén
60,01-75,01 m2	800 000 Ft	70,01-85 m2	1 200 000 Ft	80,01-95 m2	1 600 000 Ft
75,01-90 m2	1 000 000 Ft	85,01-100 m2	1 500 000 Ft	95,01-110 m2	2 000 000 Ft
90,01 m2 –	1 300 000 Ft	100 m2–	2 000 000 Ft	110 m2–	2 500 000 Ft

„A” energiaosztályba tartozó lakóingatlan építése esetén a szorzó 1,1. „A+” energetikai kategória esetén 1,2 szorzóval lehet számolni. Passzív ház kivitelezése esetén pedig 1,3 a szorzó.
4. A megelőlegezett lakásépítési támogatás szabályai

Sok esetben hallani olyanról, hogy a fiatal házaspárok „előre isznak a medve bőrére” és úgy vállalják a családalapítást, hogy még megszületett gyermek nélkül veszik fel a lakásépítési támogatást. A fiatal házaspároknak ezen kormányrendelet alapján is van lehetőségük a vissza nem térítendő támogatás felvételére, az alábbi feltételek teljesülése mellett.

A fiatal házaspárok megelőlegezett gyermekvállalásának teljesítésére elõírt határidõ egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év. A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidõt

a) új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának napjától,

b) új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerzõdés megkötésének idõpontjától kell számítani.

A használatbavételi engedélyt a fiatal házaspár annak kiadását követõ 30 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a fiatal házaspár a használatbavételi engedélyre vonatkozó bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a lakásépítési támogatás összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése
szerinti késedelmi kamattal növelten a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére vissza kell fizetnie.

A gyermekvállalásra vonatkozó határidõ a terhesség idõszakára egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidõ lejártáig a hitelintézetnek igazolja. A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét.

Amennyiben a fiatal házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét csökkentve a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában meglévõ gyermekek után járó lakásépítési támogatás összegével, vagy
a meglévõ gyermekek száma a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában kettõnél kevesebb, akkor az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten – a gyermekvállalási határidõ leteltét követõ 60 napon belül – vissza kell fizetni.

5. A támogatás igénybevételének eljárási szabályai

A lakásépítési támogatás a hitelintézettõl igényelhetõ.
A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerzõdés megkötését követõ
120 napos jogvesztõ határidõn belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadása elõtt kell kérni a hitelintézettõl.

A hitelintézet a támogatott személytõl a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatásösszegének 1,5%-ának megfelelõ, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettõl lakáscélú kölcsönt is igényelt, a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

 A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylõvel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerzõdést köt.

A Kincstár a támogatott személynél a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerûségét hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenõrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.

A lakásépítési támogatás összegét

1.) új lakás építése esetében
aa) készültségi fokkal arányosan,
ab) utólagosan és
ac) a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követõen folyósítva, vagy
2.) új lakás vásárlása esetén egy összegben
kell folyósítani.
A hitelintézet új lakás építése esetén a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelõzõen a helyszínen ellenõrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.


A Kormány elsődleges célja az volt, hogy az új Otthonteremtési Program keretein belül próbálja meg élénkíteni a lakáspiacot és megállítsa a lakásépítések számának évek óta tartó csökkenését, a lakáscélú beruházási kedvet növelésével. Elsősorban a fiatalok új lakáshoz jutásának elősegítése és a megfelelő minőségű, energiatakarékos lakásépítések élénkítése érdekében döntött a kamattámogatási rendszer és a lakásépítési támogatás (szocpol) újbóli bevezetéséről.

A 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárás szabályairól

A fizetési meghagyásos eljárás új szabályai és tapasztalatai

A 2009. évi L. törvény új szabályokat alkotott, amelyeket mérföldkőnek is tekintetünk a fizetési meghagyások kezelésének területén. Az új törvény értelmében lehetőség nyílik az eddig csak papír alapon létező fizetési meghagyások elektronikus kibocsátására, valamint 2010. június 1. napjától kezdődően a bíróságok helyett közjegyzői hatáskörbe kerül az eljárások lefolytatása.

   A törvény rendelkezései értelmében 2010. július 1. napjától kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. Az egymillió forintot meghaladó követeléseket is ebben az eljárásban célszerű érvényesíteni, hiszen a bírósági peres eljárásnál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb peren kívüli eljárásról van szó. A követelés kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető, és a jogi képviselettel rendelkezők, valamint a jogi személyek számára kötelezővé válik a fizetési meghagyás elektronikus úton történő benyújtása. Ez a lehető legjelentősebb mértékben változtat a korábbi rögzült szokásokon: június óta a bíróságok helyett a közjegyzők folytatják le az eljárásokat, ennek érdekében pedig kidolgozásra került a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) egységes informatikai rendszere, amely elektronikusan és automatikusan végzi a fizetési meghagyás kibocsátását.

Az eljárás a közjegyző, mint hatóság előtt folyik. A Magyar Közjegyzői Kamara internetes oldala a www.mokk.hu címen érhető el.

Célszerű a követelés alapjául szolgáló minden iratot (pl. szerződés, számla, tartozás elismerő nyilatkozat stb) összegyűjteni, beleértve minden a kötelezettnek esetlegesen küldött felszólítást is. Ha a hitelezőnek nincsen semmilyen írásos bizonyítéka, a fizetési meghagyásos eljárás akkor is lefolytatható, ilyen esetben egyéb bizonyítékok (pl. tanú) segíthetik az igényérvényesítést. 

A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül bocsátja ki. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet.

Optimális esetben és azzal a feltételezéssel élve, hogy a kötelezett átveszi a közjegyzőtől érkező levelet, körülbelül három hét alatt jogerőssé válhat a fizetési meghagyás. Ha a kötelezett nem veszi át a küldeményt, úgy az eljárás késedelmet szenvedhet, azonban ez nem jelenti azt, hogy ebben az esetben ne lehetne jogerős a fizetési meghagyás, ugyanis a postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (vagyis az irat közjegyzőhöz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Még ebben az esetben is jóval gyorsabb az eljárás, mint ahogy azt korábban tapasztalhattuk a bírósági eljárásban.  

Ha a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. A jogerős fizetési meghagyás birtokában még hátra van a hitelező számára a végrehajtás.  A végrehajtási kérelmet szintén elektronikus úton kell benyújtani. A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben elektronikus közokiratként kerül kiállításra. 

Mi az elektronikus fizetési meghagyás?

    Az elektronikus fizetési meghagyás egy új, gyors, peren kívüli eszköz arra, hogy a hitelezők követelése pereskedés nélkül végrehajthatóvá váljon. A korábbi szabályozás szerint a bíróságok feladatkörébe tartozott a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elintézése. Ez hosszadalmassá tette már a kérelem benyújtására való felkészülést is, hiszen a kérelmeket postai úton vagy személyesen, több példányban kellett benyújtani a bírósághoz, ahol a manuális feldolgozás után hetek múlva, nem ritkán több mint egy hónap múlva került a bírók asztalára a kérelem. 2010. július 1. napjától azonban közjegyzői hatáskörbe került az eljárás, és talán még ennél is fontosabb újítás, hogy az elektronikus eljárásban három napra csökkent a kérelem elbírálásának határideje.
   
    A jogszabály által előírt szükséges feltételek megteremtése nem kis feladatot rótt a Magyar Országos Közjegyzői Kamarára, hiszen a közjegyzők a MOKK interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere használatával, gépi adatfeldolgozással kötelesek eljárni az új szabályok értelmében. Sőt, a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekmények - ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak - a MOKK rendszere útján automatizáltan is elvégezhetőek. Az sem mellékes követelmény, hogy a rendszernek a kérelmek elektronikus úton történő előterjesztésére is alkalmasnak kell lennie.
    A közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül köteles lesz rögzíteni a MOKK rendszerében, határozatait és más iratait szintén e rendszeren keresztül állítja elő. Az így előállított és központilag kinyomtatott jegyzőkönyv, aktanyomat és határozat tartalmazza az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának képét, és a közjegyző aláírása nélkül is hiteles.

    Az eljárásban a közjegyző illetékessége az ország egész területére kiterjed. Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik majd. A papír alapon benyújtott és a szóban előterjesztett kérelmek folytán indult eljárásban pedig az a közjegyző jár el, akihez a kérelmet benyújtották, illetve akinél azt előterjesztették. A kérelem bármelyik közjegyzőnél benyújtható vagy előterjeszthető.

Mennyibe kerül az eljárás?

    A fizetési meghagyásos eljárásért eljárási díjat kell fizetni. A fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díjalap a rendszer üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezésére szolgál. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap).

A díjalap után az eljárási díj mértéke:

• az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 300 000 forint;
• a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
• a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

A fizetési meghagyásos eljárásban illetéket nem kell fizetni, kivéve néhány esetet, amikor az ügy bírósági eljárássá alakul.

  
    Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Az eljárási díj mértéke az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb 300 000 forint. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles előlegezni, de a fizetési meghagyás által a kötelezett viseli végül a költségeit, azaz minden felmerült költséget (beleértve az ügyvédi díjat is) köteles megtéríteni a jogosultnak, ezen költségek ugyanis a végrehajtható meghagyás részévé válnak.

    Az ügyvédi munkadíj általában az eljárási díj mértékéhez igazodik, azonban rendszerint minimálisan egy órás díj felszámításával egyenlő. Amennyiben a kötelezett nem teljesít önként, a végrehajtás elrendeléséért díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint. A végrehajtási díjat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani.   

A követelés érvényesítésének módja

    A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, elektronikus úton kell benyújtani. A végrehajtási lap elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. A végrehajtás elrendelése díjköteles. A végrehajtás tipikusan az adós bankszámlájára vezetett inkasszóval kezdődik, de az adós bármely vagyona végrehajtás alá vonható, a meghatározott törvényi feltételek érvényesülése esetén. 

Milyen követelések érvényesítésére nem alkalmas a fizetési meghagyásos eljárás?  

     Nem érvényesíthető a követelés fizetési meghagyás útján, ha még le nem járt követelésről van szó. Akadályt képezhet továbbá az is, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (vagyis: idézési címe) és nem lehet érvényesíteni ilyen formában a munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból eredő követeléseket. Vannak olyan esetek, amikor lehet ugyan fizetési meghagyás iránti eljárást kezdeményezni, de a felszámolási eljárás olcsóbb, vagy hatásosabb eszköz.

 
    Az hitelező számára a fizetési meghagyás mellett egyéb eszközök is rendelkezésre állnak, hogy követelésének érvényt szerezzen. Kezdetben a felszólító levél (levelek), a peren kívüli megállapodás, majd a peres eljárás, felszámolási eljárás kezdeményezése is alternatívát jelenthet. Azonban az újraszabályozott fizetési meghagyásos eljárás gyorsasága, célszerűsége és egyszerűsége miatt valószínűleg az elsődleges jogérvényesítési megoldássá válhat a közeljövőben.

A hírekből - Nyitott bíróság kezdeményezés

A hírek margójára 1. - Nyitott bíróság

A minap fél füllel hallgattam a híreket, de nem tudtam elmenni egy egészen üdítő újdonság mellett, és kicsit utána olvastam, mit is takar a „Nyitott bíróság” program. Egy egészen remek kezdeményezést indított útjára az Országos Bírósági Hivatal, amelynek célja az átlátható és nyitott igazságszolgáltatás működésébe való betekintés a középiskolások számára. A sorozatot Dr. Darák Péter, a Kúria elnökének “Hogyan válhatunk jogtudatos állampolgárrá” című előadása nyitotta meg a budapesti Lauder gimnáziumban. Őt követően bírósági vezetők középiskolákban - közülük többen a saját volt középiskolájukban – tartanak majd előadást.

A kezdeményezés mottója: "Attól félsz, amit nem ismersz." A szervezők szerint minél többet tudnak az igazságszolgáltatásról az odafordulók, annál inkább elfogadják és tisztelik döntéseit, annál nagyobb a bizalom a bíróságokban. A bizalom építését pedig nem lehet elég korán elkezdeni, ugyebár.

Az országos program célja, hogy középiskolások számára is megismerhetővé váljék a bíróságok igazgatása, szervezete és a bírósági eljárás. Az előadások mellett a diákok lehetőséget kapnak bírósági tárgyalások, és a Büntetés-végrehajtási Intézet megtekintésére is, valamint a program keretében tájékoztatást kapnak a hatalmi ágak megosztásáról, a bíróságok igazgatásáról, a bírói függetlenségről és mentelmi jogról, a bíróvá válásról, a bírósági szervezeti rendszerről, a tanácsok összetételéről, a büntető, polgári, közigazgatási, munkaügyi bírósági eljárásokról továbbá alapvető eljárási jogaikról és kötelezettségeikről. A legfontosabb cél, hogy a jövő generációja megismerje azokat az alapvető jogvédő intézményeket és kötelességeket, amelyek az ő elemi érdekeiket is védik a társadalomban.

A program keretein belül a fiatal korosztály betekintést nyerhet az igazságszolgáltatás munkájába, alapvető jogi ismereteik bővülhetnek, az alapvető jogi fogalmakkal tisztában lesznek, amely az élet minden területén a későbbi boldogulásukat is elősegíti. A program további célja, hogy azokban a jogi helyzetekben, amellyel még a középiskolások is mindennap találkozhatnak, kellő ismereteket szerezzenek és a program segítségével hatékonyabb igényérvényesítési képességgel rendelkezzenek.

Az előadások az életkori sajátosságoknak megfelelően nagy hangsúlyt fektetnek majd a fiatalkori áldozattá válás, illetve a fiatalkorú bűnözés, az internetes bűncselekmények, a kábítószerrel visszaélés, vagy éppen a diákság jogainak és a munka világába való belépésnek a kérdéseire.

A programban valamennyi ítélőtábla, törvényszék, az OBH, a Kúria és a helyi bíróságok részt vesznek. Az Országos Bírósági Hivatal felhívására Budapesten és vidéken – mintegy 50 - középiskola jelezte érdeklődését az előadás sorozat iránt, és mintegy 260 bíró, fogalmazó, titkár jelentkezett önként a felvilágosító munkában való közreműködésre.

A tervek szerint a Nyitott Bíróság elnevezésű program idővel az ország minden érdeklődő iskoláját elérheti. A távlati tervek között szerepel, hogy a tantervbe is beépüljenek a jogi alapismeretek, hiszen ma már a mindennapi élethez nélkülözhetetlen a polgári jog, a munkajog, a cégjog, a bank és biztosítási jog, vagy éppen szabálysértési jog elemi szintű tudása. Egy felnőtt embernek tisztában kell lennie azzal, mit jelent például hivatalosan tanúsítani valamit, mire kell figyelni ingatlan adásvételnél, szavatossági jogok érvényesítésénél, avagy mit követ el, aki akár csak szívességből más aláírását írja egy hivatalos iratra.

Szerintem abban egyetérthetünk, hogy a „Nyitott bíróság” a magyar jogásztársadalom oldaláról már régóta várt és „üdítő” kezdeményezés, és reméljük, hogy a hozzá fűzött reményeket beváltva növeli a társadalom jogi tudatosságának szintjét.

A szabálysértésekről, avagy a 2012. évi II.törvény újdonságai

A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény

Szabálysértés? Pontosan milyen jogi kategória ez? Mit jelent és melyek a jellemzői a nemrégiben elfogadott új jogszabálynak?

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény  2012. április 15-én lépett hatályba és számos anyagi és eljárásjogi változást vezet be.A szabálysértés, mint jogintézmény fejlődése hatalmas változáson ment keresztül amíg jelenlegi formáját elérte. Az új jogszabály kialakítását a korábbi törvények értékeinek a felhasználásával, a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, valamint a jelenlegi társadalmi követelményeknek megfelelő továbbfejlesztésre irányuló igény motiválta. 

 Az újraszabályozás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, amelyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi normákat, az állampolgárok és a szervezetek személyét vagy jogait, az együttélés szabályait, akadályozzák vagy zavarják a közterületek, illetve a közlekedés rendjét. További célja a cselekmények elbírálásával kapcsolatban, hogy a szabálysértési eljárások megfeleljenek a hatékony, gyors ügyintézés kritériumának. 

Az alábbiakban pontokba szedem a legalapvetőbb változásokat az anyagi jogi szabályok területén.

1.Módosul a szabálysértés fogalma, így nem állapítható meg szabálysértés, ha a cselekményre jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el, ezáltal tehát megszűnik a szabálysértési és a közigazgatási eljárások párhuzamos alkalmazása.

2. Új büntetési nemként vezeti be a törvény a közérdekű munkát, 6 - 180 óra időtartammal. Alkalmazására csak az eljárás alá vont beleegyezésével van lehetőség, végrehajtására pedig az elkövetőnek kell jelentkeznie az állami foglalkoztatási szervnél.

3.Továbbra is a legsúlyosabb szankció az elzárás (új elnevezéssel: szabálysértési elzárás), változatlanul 1 - 60 nap időtartamig, halmazat esetén 90 napig (fiatalkorú esetén 30, illetve 45 napig) terjedő időtartammal alkalmazható szankció.

4. Az általános büntetési nem változatlanul a pénzbírság, melynek mértéke általában 5000 – 150 000 Ft, illetve szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 5000 - 300 000 Ft.

5.   A korábbiaktól eltérően nem került meghatározásra az egyes tényállásokhoz kapcsolódóan kiszabható pénzbírság felső határa, csupán az előbbiek szerinti generális maximumok.

6.    Meghatározza ugyanakkor a büntetés kiszabására vonatkozó alapvető elveket, az enyhítő (pl. a hatóságokkal való együttműködés) és súlyosító körülményeket (pl. 2 éven belüli felelősségre vonás).

7. Egyes közlekedési szabálysértéseknél bevezetésre kerül a szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékének (a továbbiakban:  fixbírság) meghatározása  [63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet]. Ennek alapján, amennyiben az eljáró hatóság a Kormányrendeletben felsorolt valamely szabálysértés miatt bírságot szab ki, az ott meghatározott összeget kell alkalmaznia. Megállapítható, hogy a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság ezekben az esetekben a helyszíni bírság összegének kétszerese. A fixbírságot a jogalkotó a jogbiztonság fokozása érdekében vezette be. A helyszíni bírsággal szemben a szabálysértési eljárásban kiszabható magasabb összeget a költségesebb eljárás lefolytatása indokolja.

8. A helyszíni bírság összege általában 5000 - 50 000 Ft-ig, 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén 70 000 Ft-ig terjedhet, kivéve a fixbírság hatálya alá tartozó szabályszegések esetét.     

9.    A jelenleg is alkalmazott intézkedések köre nem változik, így a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés egyaránt a szankciórendszer részét képezik. A kitiltásra ugyanakkor már nemcsak sportlétesítményből és sportrendezvényről van lehetőség, hanem kereskedelmi egységből is.

10. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a halmazati szabályok alkalmazására kerül sor. A fixbírságon kívüli tényállások esetén a pénzbírság felső határa 225 000 Ft, elzárással sújtható szabálysértés esetén 450 000 Ft-ig terjedhet.

11. Új rendelkezés az ismételt elkövetéssel járó szankcionálás bevezetése. Ez egyrészt vonatkozik a hat hónapon belül harmadik alkalommal elkövetett – nem közlekedési - szabálysértések szigorúbb elbírálására (90 / 75 / 60 napig terjedő szabálysértési elzárás lehetőségére), másrészt az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett közlekedési szabálysértések esetén a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazására. 

12.  Jelentősen emelkedik,  20 000 Ft-ról 50 000 Ft-ra a  tulajdon elleni szabálysértések szabálysértéssé nyilvánító értékhatára.

13.  Jelentős változás következett be a szabálysértések számában, a korábbi több mint 180-nal   szemben a Szabs. tv. mindössze 86 tényállást tartalmaz. A kikerült szabályszegések felülvizsgálata alapján azok egy része közigazgatási bírság hatálya alá kerül.

14. Valamely cselekményt vagy mulasztást a jövőben már csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé, a korábbi, egyes szabálysértéseket meghatározó Kormányrendelet, valamint az önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik. 

 

Alapvető eljárásjogi változások:

 

1. Szűkült a szabálysértés miatt eljáró hatóságok köre. Általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett a megyei (fővárosi) kormányhivatal, szabálysértési hatóság ezen túl a rendőrség (helyi rendőrkapitányság), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve.

2.  Módosult a helyszíni bírság kiszabására jogosultak köre is. A rendőrség jogosultságot kapott valamennyi szabálysértés helyszíni bírságolására.

3.  A rendőrségnek a korábbi kettővel szemben valamennyi szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés (13) esetén előkészítő eljárást kell lefolytatnia.

4.  A helyszíni bírságolás során új jogintézmény a helyszíni idézés, 5 napon belül az elkövetés helye szerinti szabálysértési hatósághoz.

5. Az eljárási szabályok vonatkozásában a Szabs. tv. bevezeti a feljelentés elutasításának jogintézményét (ez esetben nem indul meg a szabálysértés eljárás).

6. Külön nevesíti - a tényállás tisztázást nem igénylő ügyekben - a meghallgatás nélküli határozathozatal lehetőségét (15 napon belül), amely során hozott döntés elleni jogorvoslatként a meghallgatás kérését határozza meg.

7. A meg nem fizetett pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó új szabályozás szerint a bírságösszegeket -  a rendelkezésre álló 30 napon belüli - meg nem fizetés esetén elzárásra kell átváltoztatni 5000 Ft /nap mértékben. Az egyéb költségek végrehajtása továbbra is adók módjára történik.

8. Újdonság az is, hogy a bírságok megfizetése  a jövőben csekken történik, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy az összeg nem az azt kiszabót, hanem az államot illeti meg.

9.  elzárásra átváltoztatást megelőzően a Szabs. tv. megteremti a meg nem fizetett pénzbírság, illetve a helyszíni bírság  5000 Ft-onként 6 óra közérdekű munkával történő megváltásának a lehetőségét. Ennek érdekében - a befizetésre rendelkezésre álló határidőt követő három munkanapon belül (de azt megelőzően is) – be kell jelentkeznie az állami foglalkoztatási szervnél. Elmulasztása esetén a hatóság az elzárásra átváltoztatásra intézkedik. A közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik és végzi a szabálysértési hatóságnak a közérdekű munka végrehajtásával vagy meghiúsulásával kapcsolatos értesítését. A közérdekű munka végzésének feltétele a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzése.

10.    Változás, hogy a szabálysértés elkövetésétől keletkezett valamennyi költség a bizonyítás érdekében felmerült szabálysértési költségnek tekintendő, melynek viselésére a felelősségre vont személy köteles (meghatározott feltételek esetén személyes költségmentesség engedélyezhető).

11. A Szabs. tv. alapján továbbra is van lehetőség a  méltányosságra irányuló kérelem benyújtására, azonban azt csak a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet - egy alkalommal -  előterjeszteni.

Új elemként jelenik meg a törvényben a szabálysértési nyilvántartási rendszer létrehozásának igénye. A törvény a jelenlegi, szabálysértés miatt jogerősen elmarasztaltak központi szabálysértési nyilvántartása mellett  az új rendszer részeként szabályozza az eljárás alá vontak, valamint a helyszíni bírságoltak nyilvántartását is. 

Az új törvény a 2012. április 15-én vagy azután elkövetett szabálysértésekre terjed ki. Ennek értelmében az ezt megelőzően elkövetett cselekmények esetén a korábban hatályos, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény rendelkezései szerint kell eljárni. 

 Köszönet az ORFK Szóvivői Irodájának az átfogó tájékoztatásér.

Jótállás, szavatosság 2.

Jótállás, szavatosság 2.

A múlt heti bejegyzésemben kezdtem el a jótállás - szavatosság - garancia fogalmak tisztázását. Ma a szavatosság jellemzőit vesszük sorra.

Szavatosság

Szavatossággal az eladó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni. Szavatosság keretében nem a kereskedőnek, hanem a vevőnek kell bizonyítania, hogy ő vétlen a meghibásodásban, az már eladáskor benne volt az áruban, de az átadáskor, a szerződés teljesítésekor még nem lehetett észlelni azt. Akkor válik jelentőssé a szavatosság, ha a jótállási idő már letelt, hiszen a rejtett hiba későbbi jelentkezésekor a szavatosság még él. Vagyis a (kellék)szavatosság az eladó hibás teljesítésért való felelősségét jelenti.

És mikor hibás a teljesítés? Hibás a teljesítés, ha a termék – a teljesítés időpontjában – nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A teljesítés időpontja a termék fogyasztó részére történő átadása, amelyre rendszerint a vásárlás alkalmával kerül sor. Amennyiben az üzletben csupán megrendeljük a terméket, akkor a teljesítés időpontja a kiszállítás napjával esik egybe.

Vagyis az előző meghatározást megfordítva azt mondhatjuk, hogy nem áll fenn hibás teljesítés, ha a termék hibái ismertek, vagy azok számunkra felismerhetőek voltak. (például nem érvényesíthetjük a szavatossági igényünket, ha olyan terméket veszünk, amin az eladó egyértelműen megjelöli, hogy a termék valamely hibája miatt árleszállítást alkalmazott, értékcsökkentés tüntetett fel). Hibás teljesítésről kizárólag visszterhes szerződés esetében merülhet fel, ezért nem vonatkozik a szavatosság az ajándékba kapott termékre.

Hibás teljesítésnek minősül a szakszerűtlen összeszerelés is, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el. Ha az összeszerelést magunk végeztük el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető, ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza.

Hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle szavatossági igényt érvényesíthetünk.

1.         Kérhetjük a termék kijavítását vagy kicserélését amelyek közül – főszabály szerint – választhatunk. Nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak. Csere esetén csakis olyan terméket vagyunk kötelesek elfogadni, amely adottságai tulajdonságai tekintetében a korábbival azonos.

A kijavítást vagy kicserélést a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Az eladónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Amennyiben az eladó a termék kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a hibát az eladó költségére magunk is kijavíthatjuk vagy mással kijavíttathatjuk.

2.         Árleszállításra és az elállásra (amelyek közül szintén választhatunk) akkor van lehetőségünk, ha a kijavításra vagy kicserélésre – a lehetetlenség vagy az aránytalanság miatt – nem volt jogunk, vagy azt az eladó nem vállalta vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül, a számukra okozott jelentős kényelmetlenség nélkül. 

 Az árleszállítás esetén a termék vételárából kell kiindulni, és azt olyan mértékkel kell csökkenteni, amely az elszenvedett érdeksérelem megfelelő kiegyenlítésére alkalmas. Elállás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis az eladónak a termék visszavételével egyidejűleg a vételárat vissza kell adnia. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye. Sem kicserélés, sem elállás esetén nem vagyunk kötelesek a terméknek azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

Nem vagyunk kötelesek elfogadni azt sem, ha az eladó a termék árának levásárlását ajánlja fel, mivel ilyen szavatossági igényt nem ismernek a vonatkozó jogszabályok.

Fogyasztóként megillet minket az a jog is, hogy a választott szavatossági igényéről másikra térjünk át.

A teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük szavatossági igényeinket. Amennyiben a fogyasztói szerződés tárgya használt termék, az eladóval rövidebb határidőben is megállapodhatunk, de ennek is legalább egy évnek kell lennie.

Használt termék esetében szinte ugyanazok a szavatossági jogok érvényesíthetőek, mint új termékek vonatkozásában.  Tekintettel arra, hogy használt termék esetében nem lehetséges ugyanolyan tulajdonságú termék biztosítása, a csereigény teljesíthetetlennek minősül. Használt termék esetén tehát első körben javítás kérhető, s ha ennek az eladó nem tud, illetve nem képes eleget tenni, árleszállításra tarthatunk igényt, illetve elállhatunk a szerződéstől.

Az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a terméket nem tudjuk rendeltetésszerűen használni. A termékre vonatkozó szavatossági határidő tehát annyi nappal hosszabbodik meg, ahány nap a hiba közlésétől a kijavítás elvégzéséig eltelt. Fogyasztói szerződés esetében a szavatossági jogok három év elteltével szűnnek meg, azonban egyes termékek esetében jogszabály ennél hosszabb határidőről is rendelkezik.

A hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk kifogásunkat az eladóval közölni. Amennyiben a közléssel indokolatlanul késlekedünk, az ebből eredő károk megtérítésére kötelezhet minket az eladó. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt fogyasztói kifogást azonban kellő időben közöltnek kell tekinteni.

A fogyasztói szerződések esetében a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem a hiba jellegével, vagy a termék természetével összeegyeztethetetlen.

Az eladó csak akkor mentesül a szavatosság alól, ha a vélelmet megdönti, vagyis bizonyítja, hogy a termék hibája a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett. Ennek alapján az eladó nem köteles például kifogásunknak helyt adni, ha megfelelően bizonyítja, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat folytán vált hibássá. A teljesítést követő hat hónap elteltével azonban a bizonyítási teher a fogyasztó oldalára kerül, vagyis vita esetén nekünk kell bizonyítanunk, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. A bizonyítás ilyenkor már igen nehéz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve más független, akkreditált intézmény – például a KERMI – által végzett vizsgálat költségeit a vevőnek kell állnia, azonban, ha a kifogása alaposnak minősül, a forgalmazó köteles ezt megtéríteni.

Fontos megjegyezni, hogy a bevizsgáló intézmények állásfoglalásai nem kötelező érvényűek, tehát sem a forgalmazó, sem a vásárló nem köteles elfogadni azokat: Ha nem tudnak megegyezni, békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatnak.

Lehetőségünk van továbbá arra is, hogy szavatossági jogaink érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárunk megtérítését is követeljük az eladótól a kártérítésre vonatkozó szabályok alapján.

A száraz jogi szabályokat áttekintve érdemes néhány fontos tanácsot rögzítenünk, amikre érdemes a vásárláskor odafigyelnünk:

1.         Mindig kérjünk számlát, amivel egyértelműen tudjuk bizonyítani a vásárlás idejét, helyét valamint a termék árát. És természetesen nem árt, ha meg is őrizzük egy ideig.

2.         Akciós termék vásárlásakor érdemes rákérdezni az akció okára. Gyakori, hogy az ilyen termékekre nem vállalnak szavatosságot. Jó, ha tudjuk, hogy ezt csak akkor teheti meg az eladó, ha a termék hibája miatt szállították le a termék árát, és ezt a tényt illetve a hiba jellegét egyértelműen a vevő tudomására is hozták. A szavatosság korlátozása pedig kizárólag erre a hibára vonatkozhat.

3.         A kötelező jótállás keretein belül nem árt észben tartani, hogy bizonyos termékekre (például óra, fényképezőgép, televízió, videó, nyomtató, távcső, számológép, hangszer, CD lejátszó, rádió) csak bruttó 10 000 Ft vételár felett kötelező a jótállás. Érdemes ezt is mérlegelni egy-egy „kihagyhatatlan” – nak tűnő 9990 Ft-os akció esetén.

4.         Tartós fogyasztási cikk vásárlásakor, mindig el kérni a jótállási jegyet, amelynek kiállítása az eladó jogszabályban meghatározott kötelezettsége.

5.         Lehetőség szerint, kellő körültekintéssel vizsgáljuk meg a terméket és próbáljuk is ki az árut! Ha a próbára nincs lehetőség, vásárlás után  minél hamarabb kerüljön erre sor.

6.         Bármilyen esetleges reklamáció esetén kérjük el a jegyzőkönyv másolatát, a javításra, cserére átadott áruról kérjünk elismervényt, ellenőrizzük, hogy helyesek-e az adatok. Bár ezen iratok átadása is kötelessége az eladónak, nem árt, ha ezzel mi is tisztában vagyunk.

7.         Ne vásároljunk olyan terméket, melyen nincs magyar felirat, nem mellékeltek hozzá magyar nyelvű használati útmutatót, nem azonosítható a gyártója, forgalmazója.

A jótállással, szavatossággal, termékfelelősséggel kapcsolatos szabályok nem egyszerűek, ráadásul az uniós csatlakozás miatt igen frissek, alkalmazásuk még nem rutinszerű. Igényérvényesítés előtt érdemes konzultálni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ügyfélszolgálati irodájával (Cím: 1088, Budapest, József krt.6., telefonszám: +36 1 459 4800).

Jótállás, szavatosság 1.

Jótállás, szavatosság, garancia?

„2 év a garancia” vagy „Jótállás van rajta” - a mindennapokban gyakran halljuk ezeket a kifejezéseket, de nem biztos, hogy pontosan tisztában vagyunk vele, hogy melyik mit is jelent. A karácsony közeledtével pedig fokozottabban oda kell figyelnünk arra is, hogy az ajándékba vásárolt porszívó, okostelefon vagy televízió ne csak olcsó, hanem jó minőségű és megbízható is legyen. Ebben a bejegyzésben megpróbálunk rendet tenni a jótállás – garancia – szavatosság triumvirátus környékén.

Jótállás (más néven garancia)

A jótállás, másik nevén garancia. Vagyis a bejegyzésben felmerülő három fogalmat máris leszűkítettük kettőre. A jótállás (garancia) konkrétan azt jelenti, hogy a kereskedő, gyártó garantálja, hogy bizonyos időtartamon belül az általunk megvásárolt termék kifogástalanul fog működni, és ez alól a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a vevő rendeltetésellenesen használta a terméket. Jótállás csak bizonyos, jogszabályban meghatározott áruk és szolgáltatások körére vonatkozik. A jótállás azért kedvezőbb a vásárlónak, mint a szavatosság, mert reklamáció esetén nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék meghibásodásában. 

Jótállás esetén az eladó a termék mindazon hibája miatt helytállni köteles, amely a jótállás időtartamán belül merül fel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. Nem nekünk kell tehát bizonyítanunk a hibás teljesítést, a jótállás alapján ugyanis az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség – amennyiben vitatja a fogyasztói kifogást. Az eladónak kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka már a termék átadását követően lépett fel.

A törvény szerint a jótállási jogok gyakorlásánál a szavatosságra vonatkozó szabályokat kell – a megfelelő eltérésekkel – alkalmazni:

1. Jótállás esetén ugyanazokat az igényeket (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás), ugyanazokkal a feltételekkel (például sorrendiség elve) érvényesíthetjük, mint szavatosság esetén.

2. A jótállás időtartama is meghosszabbodik a kijavítás idejével, a termék vagy jelentősebb részének kicserélése, illetve kijavítása esetén pedig a jótállás időtartama újból kezdődik.

3. Jótállás esetén sem vagyunk kötelesek megtéríteni a termék természetes amortizációját. Az eladónak kell viselnie továbbá azokat a költségeket, amelyek a jótállási igény érvényesítésével kapcsolatban adódtak.

A jótállás – eltérően a szavatosságtól – nem minden termék esetében áll fenn. Jótállás ugyanis csak arra a termékre vonatkozik, amelyre azt jogszabály előírja (kötelező jótállás), vagy amelyre nézve szerződés vagy reklám ilyen tartalmú kötelezettségvállalást tartalmaz (önkéntes jótállás).

a) kötelező jótállás esete

A kötelező jótállás jogszabályon alapul. Ilyen jogszabály az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. Rendelet) is, amely az új tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában rendel el kötelező jótállást. Ez alapján a kötelező jótállás időtartama egy év, amelyet a vásárlás napjától, illetve az üzembe helyezéstől – amennyiben azt az eladó vagy képviselője végezte el – kell számítani. Azt, hogy pontosan mit tekinthetünk tartós fogyasztási cikknek, a kormányrendelet melléklete tartalmazza, de ide sorolható például a hűtő-, mosógép, tűzhely, porszívó, mobiltelefon, amelyekre termék fogyasztói árára tekintet nélkül kiterjed a jótállás. Emellett a másik csoportba olyan termékek tartoznak, ahol a termék fogyasztói árát is vizsgálni kell, így csak bruttó 10.000 Ft értékhatár felett kötelező a jótállás (például óra, rádió).

b) önkéntes jótállás esete

Önkéntes jótállásában az eladó vagy gyártó a kötelező jótállásnál kedvezőbb feltételeket (például hosszabb jótállási idő vállalása, illetve olyan termékek esetében is jótállás biztosítása, amelyekre nem vonatkozik kötelező jótállás) is megállapíthat.  

Jótállási igényünk érvényesítése esetén a következő kedvezmények illetik meg a vásárlót: 

1.  Amennyiben az eladó a jótállási jegyen szervizt is megadott, kijavítás iránti igényünket közvetlenül ennek helyén is érvényesíthetjük.

2. Amennyiben három munkanapon belül érvényesítjük csereigényünket, az eladó köteles a terméket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. 

3.  A kijavítás során a termékbe kizárólag új alkatrész kerülhet beépítésre.

A jótállási jegy szerepe  

 

A jogszabály értelmében az eladó köteles a fogyasztási cikkel együtt – minden kérés nélkül – jótállási jegyet átadni számunkra, amelyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni, és írásban vagy más maradandó eszközön kell átadni.  A jótállási igény csak ezzel a jeggyel érvényesíthető a forgalmazónál vagy a feltüntetett szakszerviznél. Valamint fontos szabály, hogy a jótállási jegynek a kötelező tartalmi elemeket kívül utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. 

 

Ha a vásárlást követő 3 napon belül történik a meghibásodás, és a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza, a forgalmazó köteles az árut kicserélni. Érdemes tehát rögtön vásárlás után kipróbálni, ellenőrizni a terméket.

A következő bejegyzésben a szavatossággal kapcsolatos rendelkezéseket tekintem át.

 

A határozott idejű munkaviszony 2.

A határozott időre szóló munkaviszony 2. (megszűnés, megszüntetés, elszámolási szabályok)

Mit kell tudni a határozott idejű munkaviszony megszűnéséről? A munkaviszony megszűnése és megszüntetése nem összekeverendő fogalmak.

A munkaviszony megszűnik a törvény 63. § - ában foglaltak bekövetkezésekor, azaz a törvény erejénél fogva, automatikusan, külön jognyilatkozat nélkül az alábbi esetekben:

- a munkavállaló halálakor,

- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

- a határozott idő lejártával,

valamint a törvényben meghatározott további két esetben. (2012. évi I. törvény 63. § (1) d) és e) pont).

Vagyis ha a munkaszerződésben naptárilag vagy más alkalmas módon, de egyértelműen meghatározott időtartam lejár, a munkaviszony automatikusan megszűnik és a felek kötelesek elszámolni egymással.

A munkaviszony megszüntetése már más kategória, mivel ehhez az egyik vagy mindkét fél jognyilatkozata (megállapodása) szükséges. A munkaviszony megszüntethető a törvény 64. § - ában foglaltak alapján

- közös megegyezéssel,

- felmondással,

- azonnali hatályú felmondással.

1.  A közös megegyezés a legegyszerűbb eset, mivel  a felek megállapodnak a munkaviszony megszüntetéséről, így indokolniuk sem kell a döntésüket és a munkaviszony ennek megfelelően megszűnik. Mind a határozott, mind a határozatlan tartamú munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel.

2.   A felmondás szabályai változtak az új kódexben. Kikerült ugyanis az eddigi rendes, illetve rendkívüli felmondásra vonatkozó distinkció és helyette egységesen csak a felmondás jogintézményét taglalja a törvény. A felmondás az egyik félnek a másikhoz intézett egyoldalú jognyilatkozata, amely a közléssel hatályosul, azaz a felmondási idő elteltével a munkaviszony külön elfogadó nyilatkozat nélkül is megszűnik. A felmondást a munkáltató továbbra is köteles indokolni (törvényben taxatíve meghatározott esetek kivételével), és a határozott idejű munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését a munkavállaló is köteles megindokolni. A törvény plusz elemként rögzíti, hogy a munkavállalói felmondásnak csak olyan okra alapozva van helye, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy ez számára aránytalan sérelemmel járna, illetve ha a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt, a módosuló munkafeltételek aránytalan sérelemmel járnának, vagy lehetetlenné tennék a munkaviszonya fenntartását. 

Az új törvényi rendelkezések értelmében 2012. július 1-jétől a munkáltató és a munkavállaló jogosult a munkaviszony felmondással is megszüntetni. A felmondással szemben azonban érdemes tudni, hogy a törvény továbbra is szigorú követelményeket támaszt, vagyis a határozott idejú munkaviszony megszüntetésére csak bizonyos esetekben kerülhet sor. A munkáltató csak az alábbi esetekben szüntetheti meg felmondással a munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát:

- felszámolás vagy csődeljárás tartama alatt, vagy

- a munkavállaló képességére alapított okból, vagy

- ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Vagyis ha az előzőekben felsorolt feltételek egyike sem áll fenn, akkor a munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát a munkáltató csak a próbaidő alatt indokolás nélkül, vagy azonnali hatályú indokolt felmondással, illetve indokolás nélkül azonnali hatályú felmondással szüntetheti meg. Ez utóbbi esetben a munkavállaló jogosult a határozott idejű munkaviszonyból hátralevő időre járó, de legfeljebb 12 havi távolléti díjra.

A munkavállaló számára is adott a munkaviszony megszüntetése felmondással, a munkavállaló azonban köteles a felmondását megindokolni. További feltétel, hogy a határozott idejű munkaviszony felmondással a munkavállaló részéreről csak akkor szüntethető meg, ha:

- a munkaviszony fenntartása számára lehetetlenné válna, illetve ha

- az a körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

Amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn, úgy a munkavállaló a határozott idejű munkaviszonyt kizárólag a próbaidő alatt indokolást nélkül, illetve a munkáltató súlyos kötelezettségszegése esetén azonnali hatályú felmondással szüntetheti meg, melyet a munkavállaló szintén köteles megindokolni.

3.  Azonnali hatállyal is megszüntethető a munkaviszony, mégpedig

- a korábbi rendkívüli felmondási vonatkozó esetben, vagy

- a próbaidő alatt,

még a határozott idő lejárta előtt.

Érdemes tehát mindkét oldalon megfontolni, hogy ki mit kockáztat a munkaviszony megszüntetésekor.

A határozott idejű munkaviszony

A határozott időre szóló munkaviszony 1. (alapvető szabályok)

Ahogyan azt az előző bejegyzésemben felvázoltam, a 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről új foglalkoztatási formákat igyekszik meghonosítani a magyar munkajogban és számos foglalkoztatási forma szabályait is módosította. Ezúttal a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó új szabályokat tekintem át.

Mit mond a törvény a munkaviszony létesítéséről? A 42. § alapján a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amely alapján

- a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása alapján munkát végezni,

- a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és a munkabért megfizetni.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei között, a felek megállapodnak a munkavállaló alapbérében, munkakörében, munkahelyében és a munkaviszony tartamában. Bennünket jelen esetben ez az utóbbi tartalmi elem érdekel.

A munkaviszony főszabály szerint határozatlan időre jön létre, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg. A mindennapi életben előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amelyekben a munkáltatónak a munkavállaló tartós távollétével kell számolnia (például hosszabb ideig tartó betegség, gyermekvállalás vagy önkéntes katonai szolgálat miatt). Az élet azonban nem állhat le ezen idő alatt sem, így a munkáltatónak gondoskodnia kell a munkavállaló helyettesítéséről. Ezt a helyzetet segít megoldani a határozott idejű foglalkoztatás lehetősége.

Mitől határozott idő a határozott idő, vagyis  hogyan határozhatjuk meg a foglalkoztatás pontos tartamát?

A Munka törvénykönyve 192. §-a szerint „A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni”.

Tehát naptárilag vagy más alkalmas módon. Vagyis: „a munkaviszony három évre jött létre”, a „munkaviszony X.Y. tartós távolléte idejére jött létre” vagy „a munkaviszony a TÁMOP 1234.5678.9 pályázatban vállalt megvalósítási időre jött létre.” Lényeg a lényeg: a munkáltató a munkaviszony „várható” tartamáról köteles tájékoztatni a munkavállalót.

A tartammal kapcsolatos lényeges szabály, miszerint a határozott idejű munkaviszony tartama nem haladhatja meg az 5 évet. Ebbe az 5 évbe bele kell számítani a hosszabbítás idejét és az előző határozott idejű munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott idejű munkaviszonyt is. Tehát mindent összeadunk és számítjuk az időtartamot!

Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, akkor a munkaviszony legfeljebb a hatósági engedélyben meghatározott időre létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén azonban az újabb határozott idejű munkaviszony a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – már meghaladhatja az 5 évet. Felmerülhet kérdésként, hogy kinek a foglalkoztatásához van szükség hatósági engedélyre? Milyen esetekre vonatkozik ez a szabály? Ez a helyzet állhat fenn a munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható munkavállalók esetében, amely engedély a hatóság által meghatározott időre jár, így a munkaviszonyt is legfeljebb erre az időre lehet megkötni. Azonban ha újabb és újabb engedély kiadására kerül sor, a munkaviszony összeszámított tartama túllépheti az 5 évet.

Változás a határozott idejű munkaviszony szabályozásában, hogy az új törvény általános jelleggel tiltja a határozott idejű munkaviszony létesítését, ha az az érintett munkavállaló jogos érdekét sérti. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítására vagy ismételt létesítésére a törvény alapján valamilyen, a munkaszervezéstől független, objektív ok fennállásához köti. Ilyen lehet például az az eset, amikor a munkáltató a munkavállalót egy projekt időtartamára alkalmazza, és az adott projekt megvalósítása határozott idővel meghosszabbodik. 

A munka világában való elterjedtsége is bizonyítja, hogy nem becsülhetjük le ezen foglalkoztatási forma szerepét és annak fontosságát, hogy minél naprakészebbek legyünk a vonatkozó jogi szabályok tekintetében. Így a témát a következő bejegyzésemben is folytatom, ahol a határozott idejű munkaviszony megszűnésérről illetve megszüntetéséről lesz szó.