Jótállás, szavatosság 2.

Jótállás, szavatosság 2.

A múlt heti bejegyzésemben kezdtem el a jótállás - szavatosság - garancia fogalmak tisztázását. Ma a szavatosság jellemzőit vesszük sorra.

Szavatosság

Szavatossággal az eladó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni. Szavatosság keretében nem a kereskedőnek, hanem a vevőnek kell bizonyítania, hogy ő vétlen a meghibásodásban, az már eladáskor benne volt az áruban, de az átadáskor, a szerződés teljesítésekor még nem lehetett észlelni azt. Akkor válik jelentőssé a szavatosság, ha a jótállási idő már letelt, hiszen a rejtett hiba későbbi jelentkezésekor a szavatosság még él. Vagyis a (kellék)szavatosság az eladó hibás teljesítésért való felelősségét jelenti.

És mikor hibás a teljesítés? Hibás a teljesítés, ha a termék – a teljesítés időpontjában – nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A teljesítés időpontja a termék fogyasztó részére történő átadása, amelyre rendszerint a vásárlás alkalmával kerül sor. Amennyiben az üzletben csupán megrendeljük a terméket, akkor a teljesítés időpontja a kiszállítás napjával esik egybe.

Vagyis az előző meghatározást megfordítva azt mondhatjuk, hogy nem áll fenn hibás teljesítés, ha a termék hibái ismertek, vagy azok számunkra felismerhetőek voltak. (például nem érvényesíthetjük a szavatossági igényünket, ha olyan terméket veszünk, amin az eladó egyértelműen megjelöli, hogy a termék valamely hibája miatt árleszállítást alkalmazott, értékcsökkentés tüntetett fel). Hibás teljesítésről kizárólag visszterhes szerződés esetében merülhet fel, ezért nem vonatkozik a szavatosság az ajándékba kapott termékre.

Hibás teljesítésnek minősül a szakszerűtlen összeszerelés is, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el. Ha az összeszerelést magunk végeztük el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető, ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza.

Hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle szavatossági igényt érvényesíthetünk.

1.         Kérhetjük a termék kijavítását vagy kicserélését amelyek közül – főszabály szerint – választhatunk. Nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak. Csere esetén csakis olyan terméket vagyunk kötelesek elfogadni, amely adottságai tulajdonságai tekintetében a korábbival azonos.

A kijavítást vagy kicserélést a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Az eladónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Amennyiben az eladó a termék kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a hibát az eladó költségére magunk is kijavíthatjuk vagy mással kijavíttathatjuk.

2.         Árleszállításra és az elállásra (amelyek közül szintén választhatunk) akkor van lehetőségünk, ha a kijavításra vagy kicserélésre – a lehetetlenség vagy az aránytalanság miatt – nem volt jogunk, vagy azt az eladó nem vállalta vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül, a számukra okozott jelentős kényelmetlenség nélkül. 

 Az árleszállítás esetén a termék vételárából kell kiindulni, és azt olyan mértékkel kell csökkenteni, amely az elszenvedett érdeksérelem megfelelő kiegyenlítésére alkalmas. Elállás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis az eladónak a termék visszavételével egyidejűleg a vételárat vissza kell adnia. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye. Sem kicserélés, sem elállás esetén nem vagyunk kötelesek a terméknek azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

Nem vagyunk kötelesek elfogadni azt sem, ha az eladó a termék árának levásárlását ajánlja fel, mivel ilyen szavatossági igényt nem ismernek a vonatkozó jogszabályok.

Fogyasztóként megillet minket az a jog is, hogy a választott szavatossági igényéről másikra térjünk át.

A teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük szavatossági igényeinket. Amennyiben a fogyasztói szerződés tárgya használt termék, az eladóval rövidebb határidőben is megállapodhatunk, de ennek is legalább egy évnek kell lennie.

Használt termék esetében szinte ugyanazok a szavatossági jogok érvényesíthetőek, mint új termékek vonatkozásában.  Tekintettel arra, hogy használt termék esetében nem lehetséges ugyanolyan tulajdonságú termék biztosítása, a csereigény teljesíthetetlennek minősül. Használt termék esetén tehát első körben javítás kérhető, s ha ennek az eladó nem tud, illetve nem képes eleget tenni, árleszállításra tarthatunk igényt, illetve elállhatunk a szerződéstől.

Az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a terméket nem tudjuk rendeltetésszerűen használni. A termékre vonatkozó szavatossági határidő tehát annyi nappal hosszabbodik meg, ahány nap a hiba közlésétől a kijavítás elvégzéséig eltelt. Fogyasztói szerződés esetében a szavatossági jogok három év elteltével szűnnek meg, azonban egyes termékek esetében jogszabály ennél hosszabb határidőről is rendelkezik.

A hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk kifogásunkat az eladóval közölni. Amennyiben a közléssel indokolatlanul késlekedünk, az ebből eredő károk megtérítésére kötelezhet minket az eladó. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt fogyasztói kifogást azonban kellő időben közöltnek kell tekinteni.

A fogyasztói szerződések esetében a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem a hiba jellegével, vagy a termék természetével összeegyeztethetetlen.

Az eladó csak akkor mentesül a szavatosság alól, ha a vélelmet megdönti, vagyis bizonyítja, hogy a termék hibája a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett. Ennek alapján az eladó nem köteles például kifogásunknak helyt adni, ha megfelelően bizonyítja, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat folytán vált hibássá. A teljesítést követő hat hónap elteltével azonban a bizonyítási teher a fogyasztó oldalára kerül, vagyis vita esetén nekünk kell bizonyítanunk, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. A bizonyítás ilyenkor már igen nehéz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve más független, akkreditált intézmény – például a KERMI – által végzett vizsgálat költségeit a vevőnek kell állnia, azonban, ha a kifogása alaposnak minősül, a forgalmazó köteles ezt megtéríteni.

Fontos megjegyezni, hogy a bevizsgáló intézmények állásfoglalásai nem kötelező érvényűek, tehát sem a forgalmazó, sem a vásárló nem köteles elfogadni azokat: Ha nem tudnak megegyezni, békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatnak.

Lehetőségünk van továbbá arra is, hogy szavatossági jogaink érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárunk megtérítését is követeljük az eladótól a kártérítésre vonatkozó szabályok alapján.

A száraz jogi szabályokat áttekintve érdemes néhány fontos tanácsot rögzítenünk, amikre érdemes a vásárláskor odafigyelnünk:

1.         Mindig kérjünk számlát, amivel egyértelműen tudjuk bizonyítani a vásárlás idejét, helyét valamint a termék árát. És természetesen nem árt, ha meg is őrizzük egy ideig.

2.         Akciós termék vásárlásakor érdemes rákérdezni az akció okára. Gyakori, hogy az ilyen termékekre nem vállalnak szavatosságot. Jó, ha tudjuk, hogy ezt csak akkor teheti meg az eladó, ha a termék hibája miatt szállították le a termék árát, és ezt a tényt illetve a hiba jellegét egyértelműen a vevő tudomására is hozták. A szavatosság korlátozása pedig kizárólag erre a hibára vonatkozhat.

3.         A kötelező jótállás keretein belül nem árt észben tartani, hogy bizonyos termékekre (például óra, fényképezőgép, televízió, videó, nyomtató, távcső, számológép, hangszer, CD lejátszó, rádió) csak bruttó 10 000 Ft vételár felett kötelező a jótállás. Érdemes ezt is mérlegelni egy-egy „kihagyhatatlan” – nak tűnő 9990 Ft-os akció esetén.

4.         Tartós fogyasztási cikk vásárlásakor, mindig el kérni a jótállási jegyet, amelynek kiállítása az eladó jogszabályban meghatározott kötelezettsége.

5.         Lehetőség szerint, kellő körültekintéssel vizsgáljuk meg a terméket és próbáljuk is ki az árut! Ha a próbára nincs lehetőség, vásárlás után  minél hamarabb kerüljön erre sor.

6.         Bármilyen esetleges reklamáció esetén kérjük el a jegyzőkönyv másolatát, a javításra, cserére átadott áruról kérjünk elismervényt, ellenőrizzük, hogy helyesek-e az adatok. Bár ezen iratok átadása is kötelessége az eladónak, nem árt, ha ezzel mi is tisztában vagyunk.

7.         Ne vásároljunk olyan terméket, melyen nincs magyar felirat, nem mellékeltek hozzá magyar nyelvű használati útmutatót, nem azonosítható a gyártója, forgalmazója.

A jótállással, szavatossággal, termékfelelősséggel kapcsolatos szabályok nem egyszerűek, ráadásul az uniós csatlakozás miatt igen frissek, alkalmazásuk még nem rutinszerű. Igényérvényesítés előtt érdemes konzultálni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ügyfélszolgálati irodájával (Cím: 1088, Budapest, József krt.6., telefonszám: +36 1 459 4800).