A szabálysértésekről, avagy a 2012. évi II.törvény újdonságai

A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény

Szabálysértés? Pontosan milyen jogi kategória ez? Mit jelent és melyek a jellemzői a nemrégiben elfogadott új jogszabálynak?

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény  2012. április 15-én lépett hatályba és számos anyagi és eljárásjogi változást vezet be.A szabálysértés, mint jogintézmény fejlődése hatalmas változáson ment keresztül amíg jelenlegi formáját elérte. Az új jogszabály kialakítását a korábbi törvények értékeinek a felhasználásával, a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, valamint a jelenlegi társadalmi követelményeknek megfelelő továbbfejlesztésre irányuló igény motiválta. 

 Az újraszabályozás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, amelyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi normákat, az állampolgárok és a szervezetek személyét vagy jogait, az együttélés szabályait, akadályozzák vagy zavarják a közterületek, illetve a közlekedés rendjét. További célja a cselekmények elbírálásával kapcsolatban, hogy a szabálysértési eljárások megfeleljenek a hatékony, gyors ügyintézés kritériumának. 

Az alábbiakban pontokba szedem a legalapvetőbb változásokat az anyagi jogi szabályok területén.

1.Módosul a szabálysértés fogalma, így nem állapítható meg szabálysértés, ha a cselekményre jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el, ezáltal tehát megszűnik a szabálysértési és a közigazgatási eljárások párhuzamos alkalmazása.

2. Új büntetési nemként vezeti be a törvény a közérdekű munkát, 6 - 180 óra időtartammal. Alkalmazására csak az eljárás alá vont beleegyezésével van lehetőség, végrehajtására pedig az elkövetőnek kell jelentkeznie az állami foglalkoztatási szervnél.

3.Továbbra is a legsúlyosabb szankció az elzárás (új elnevezéssel: szabálysértési elzárás), változatlanul 1 - 60 nap időtartamig, halmazat esetén 90 napig (fiatalkorú esetén 30, illetve 45 napig) terjedő időtartammal alkalmazható szankció.

4. Az általános büntetési nem változatlanul a pénzbírság, melynek mértéke általában 5000 – 150 000 Ft, illetve szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 5000 - 300 000 Ft.

5.   A korábbiaktól eltérően nem került meghatározásra az egyes tényállásokhoz kapcsolódóan kiszabható pénzbírság felső határa, csupán az előbbiek szerinti generális maximumok.

6.    Meghatározza ugyanakkor a büntetés kiszabására vonatkozó alapvető elveket, az enyhítő (pl. a hatóságokkal való együttműködés) és súlyosító körülményeket (pl. 2 éven belüli felelősségre vonás).

7. Egyes közlekedési szabálysértéseknél bevezetésre kerül a szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékének (a továbbiakban:  fixbírság) meghatározása  [63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet]. Ennek alapján, amennyiben az eljáró hatóság a Kormányrendeletben felsorolt valamely szabálysértés miatt bírságot szab ki, az ott meghatározott összeget kell alkalmaznia. Megállapítható, hogy a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság ezekben az esetekben a helyszíni bírság összegének kétszerese. A fixbírságot a jogalkotó a jogbiztonság fokozása érdekében vezette be. A helyszíni bírsággal szemben a szabálysértési eljárásban kiszabható magasabb összeget a költségesebb eljárás lefolytatása indokolja.

8. A helyszíni bírság összege általában 5000 - 50 000 Ft-ig, 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén 70 000 Ft-ig terjedhet, kivéve a fixbírság hatálya alá tartozó szabályszegések esetét.     

9.    A jelenleg is alkalmazott intézkedések köre nem változik, így a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés egyaránt a szankciórendszer részét képezik. A kitiltásra ugyanakkor már nemcsak sportlétesítményből és sportrendezvényről van lehetőség, hanem kereskedelmi egységből is.

10. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a halmazati szabályok alkalmazására kerül sor. A fixbírságon kívüli tényállások esetén a pénzbírság felső határa 225 000 Ft, elzárással sújtható szabálysértés esetén 450 000 Ft-ig terjedhet.

11. Új rendelkezés az ismételt elkövetéssel járó szankcionálás bevezetése. Ez egyrészt vonatkozik a hat hónapon belül harmadik alkalommal elkövetett – nem közlekedési - szabálysértések szigorúbb elbírálására (90 / 75 / 60 napig terjedő szabálysértési elzárás lehetőségére), másrészt az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett közlekedési szabálysértések esetén a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazására. 

12.  Jelentősen emelkedik,  20 000 Ft-ról 50 000 Ft-ra a  tulajdon elleni szabálysértések szabálysértéssé nyilvánító értékhatára.

13.  Jelentős változás következett be a szabálysértések számában, a korábbi több mint 180-nal   szemben a Szabs. tv. mindössze 86 tényállást tartalmaz. A kikerült szabályszegések felülvizsgálata alapján azok egy része közigazgatási bírság hatálya alá kerül.

14. Valamely cselekményt vagy mulasztást a jövőben már csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé, a korábbi, egyes szabálysértéseket meghatározó Kormányrendelet, valamint az önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik. 

 

Alapvető eljárásjogi változások:

 

1. Szűkült a szabálysértés miatt eljáró hatóságok köre. Általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett a megyei (fővárosi) kormányhivatal, szabálysértési hatóság ezen túl a rendőrség (helyi rendőrkapitányság), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve.

2.  Módosult a helyszíni bírság kiszabására jogosultak köre is. A rendőrség jogosultságot kapott valamennyi szabálysértés helyszíni bírságolására.

3.  A rendőrségnek a korábbi kettővel szemben valamennyi szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés (13) esetén előkészítő eljárást kell lefolytatnia.

4.  A helyszíni bírságolás során új jogintézmény a helyszíni idézés, 5 napon belül az elkövetés helye szerinti szabálysértési hatósághoz.

5. Az eljárási szabályok vonatkozásában a Szabs. tv. bevezeti a feljelentés elutasításának jogintézményét (ez esetben nem indul meg a szabálysértés eljárás).

6. Külön nevesíti - a tényállás tisztázást nem igénylő ügyekben - a meghallgatás nélküli határozathozatal lehetőségét (15 napon belül), amely során hozott döntés elleni jogorvoslatként a meghallgatás kérését határozza meg.

7. A meg nem fizetett pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó új szabályozás szerint a bírságösszegeket -  a rendelkezésre álló 30 napon belüli - meg nem fizetés esetén elzárásra kell átváltoztatni 5000 Ft /nap mértékben. Az egyéb költségek végrehajtása továbbra is adók módjára történik.

8. Újdonság az is, hogy a bírságok megfizetése  a jövőben csekken történik, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy az összeg nem az azt kiszabót, hanem az államot illeti meg.

9.  elzárásra átváltoztatást megelőzően a Szabs. tv. megteremti a meg nem fizetett pénzbírság, illetve a helyszíni bírság  5000 Ft-onként 6 óra közérdekű munkával történő megváltásának a lehetőségét. Ennek érdekében - a befizetésre rendelkezésre álló határidőt követő három munkanapon belül (de azt megelőzően is) – be kell jelentkeznie az állami foglalkoztatási szervnél. Elmulasztása esetén a hatóság az elzárásra átváltoztatásra intézkedik. A közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik és végzi a szabálysértési hatóságnak a közérdekű munka végrehajtásával vagy meghiúsulásával kapcsolatos értesítését. A közérdekű munka végzésének feltétele a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzése.

10.    Változás, hogy a szabálysértés elkövetésétől keletkezett valamennyi költség a bizonyítás érdekében felmerült szabálysértési költségnek tekintendő, melynek viselésére a felelősségre vont személy köteles (meghatározott feltételek esetén személyes költségmentesség engedélyezhető).

11. A Szabs. tv. alapján továbbra is van lehetőség a  méltányosságra irányuló kérelem benyújtására, azonban azt csak a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet - egy alkalommal -  előterjeszteni.

Új elemként jelenik meg a törvényben a szabálysértési nyilvántartási rendszer létrehozásának igénye. A törvény a jelenlegi, szabálysértés miatt jogerősen elmarasztaltak központi szabálysértési nyilvántartása mellett  az új rendszer részeként szabályozza az eljárás alá vontak, valamint a helyszíni bírságoltak nyilvántartását is. 

Az új törvény a 2012. április 15-én vagy azután elkövetett szabálysértésekre terjed ki. Ennek értelmében az ezt megelőzően elkövetett cselekmények esetén a korábban hatályos, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény rendelkezései szerint kell eljárni. 

 Köszönet az ORFK Szóvivői Irodájának az átfogó tájékoztatásér.