Tegyük tisztába 1. - érvényesség és hatályosság

Tegyük tisztába 1. - Érvényesség és hatályosság

Fontos jogelméleti kérdés a jogszabályok érvényessége és hatályossága. Sokak előtt azonban nem tisztázott a két fogalom jelentése, ezen próbálunk most segíteni.

Érvényesség

Egy jogszabályt akkor tekintünk érvényesnek, ha megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály mind formai (alaki), mind tartalmi (anyagi) szempontból érvényes kell, hogy legyen.

1.                  formai / alaki érvényesség: Egy jogszabály akkor tekinthető formai szempontból érvényesnek, ha a jogszabályt az arra jogosult szerv vagy személy, a jogszabályban előírt eljárási rend betartásával hozta létre (fogadta el). Vagyis a szerv vagy személy jogalkotó hatáskörrel legyen felruházva.

2.                  tartalmi / anyagi érvényesség: A jogszabály  tartalmára utaló fogalom, amely szerint a jogszabály nem lehet ellentétes a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló másik jogszabállyal.

Hatályosság

A jogszabály hatályossága megmutatja, hogy egy jogszabály milyen körben alkalmazható, vagyis megmutatja, hogy milyen területen, milyen személyekre, milyen tárgyban és mikor alkalmazható. A hatályosságnak ezek mentén négy formáját különíthetjük el.

1.   személyi hatály: Megmutatja, hogy az adott törvény kikre alkalmazandó. Általában a törvény bevezető rendelkezései között találhatjuk a személyi hatályra való utalást.

2.   tárgyi hatály: Megszabja, hogy a törvény milyen életviszonyok szabályozására vonatkozik pl. köznevelési törvény (oktatási intézményekre), ügyvédi törvény (az ügyvédekre). Szintén a törvény preambulumában vagy a bevezető rendelkezések között  találhatjuk a tárgyi hatállyal kapcsolatos szabályokat.

3. időbeli hatály: Meghatározza, hogy a jogszabály rendelkezéseit milyen időponttól kezdve lehet alkalmazni a kérdéses viszonyok vonatkozásában a kérdéses személyekre. A jogszabályok általában a  záró rendelkezéseik között rendelkeznek a jogszabály hatályba lépésének időpontjáról és ehhez kapcsolódóan az esetlegesen hatályon kívül helyezett egyéb jogszabályokat is megjelölik. Elég ritkán fordul elő, hogy a jogszabály a saját időbeli hatályának a végét is megjelölné, de főleg átmeneti időszakra vonatkozó jogszabályoknál megfigyelhető ez is.

Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy „hatályban van”, „hatályos”, akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be. Amíg valamely jogszabályi rendelkezés ki nem mondja egy jogszabály hatályba lépését, addig a jogszabály - még ha érvényes is - nem alkalmazandó.

4.   területi hatály: Meghatározza, hogy a jogszabály rendelkezéseit milyen földrajzilag jól behatárolható területre vonatkoztatva kell értelmezni. Pl. az önkormányzati rendeletek csak az érintett önkormányzat illetékességi területén alkalmazhatóak. Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy „hatályban van”, „hatályos”, akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be.

A fentiekből következik, hogy egy jogszabály lehet érvényes, de még nem hatályos állapotú. Egy jogszabály érvényessége független a(z időbeli) hatályosságától. A jogszabály érvényes, de még nem hatályos – vagyis
1.         érvényes, mivel megfelelő eljárási rendet követve alkotta meg a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv vagy személy,de

2.         még nem hatályos, mivel az időbeli hatálya szerint a jogszabály hatályba lépésének időpontja időben elválik a jogszabály megalkotásának időpontjától.

Vagyis még jóval azelőtt, hogy laikusként belemélyednénk egy jogszabály rendelkezéseinek értelmezésébe, érdemes a hatályosság és érvényesség kérdését tisztáznunk, hogy egyértelmű legyen, vonatkozik-e az általunk értelmezni kívánt szituációra az adott jogszabály.