Tegyük tisztába 1. - érvényesség és hatályosság

Tegyük tisztába 1. - Érvényesség és hatályosság

Fontos jogelméleti kérdés a jogszabályok érvényessége és hatályossága. Sokak előtt azonban nem tisztázott a két fogalom jelentése, ezen próbálunk most segíteni.

Érvényesség

Egy jogszabályt akkor tekintünk érvényesnek, ha megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály mind formai (alaki), mind tartalmi (anyagi) szempontból érvényes kell, hogy legyen.

1.                  formai / alaki érvényesség: Egy jogszabály akkor tekinthető formai szempontból érvényesnek, ha a jogszabályt az arra jogosult szerv vagy személy, a jogszabályban előírt eljárási rend betartásával hozta létre (fogadta el). Vagyis a szerv vagy személy jogalkotó hatáskörrel legyen felruházva.

2.                  tartalmi / anyagi érvényesség: A jogszabály  tartalmára utaló fogalom, amely szerint a jogszabály nem lehet ellentétes a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló másik jogszabállyal.

Hatályosság

A jogszabály hatályossága megmutatja, hogy egy jogszabály milyen körben alkalmazható, vagyis megmutatja, hogy milyen területen, milyen személyekre, milyen tárgyban és mikor alkalmazható. A hatályosságnak ezek mentén négy formáját különíthetjük el.

1.   személyi hatály: Megmutatja, hogy az adott törvény kikre alkalmazandó. Általában a törvény bevezető rendelkezései között találhatjuk a személyi hatályra való utalást.

2.   tárgyi hatály: Megszabja, hogy a törvény milyen életviszonyok szabályozására vonatkozik pl. köznevelési törvény (oktatási intézményekre), ügyvédi törvény (az ügyvédekre). Szintén a törvény preambulumában vagy a bevezető rendelkezések között  találhatjuk a tárgyi hatállyal kapcsolatos szabályokat.

3. időbeli hatály: Meghatározza, hogy a jogszabály rendelkezéseit milyen időponttól kezdve lehet alkalmazni a kérdéses viszonyok vonatkozásában a kérdéses személyekre. A jogszabályok általában a  záró rendelkezéseik között rendelkeznek a jogszabály hatályba lépésének időpontjáról és ehhez kapcsolódóan az esetlegesen hatályon kívül helyezett egyéb jogszabályokat is megjelölik. Elég ritkán fordul elő, hogy a jogszabály a saját időbeli hatályának a végét is megjelölné, de főleg átmeneti időszakra vonatkozó jogszabályoknál megfigyelhető ez is.

Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy „hatályban van”, „hatályos”, akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be. Amíg valamely jogszabályi rendelkezés ki nem mondja egy jogszabály hatályba lépését, addig a jogszabály - még ha érvényes is - nem alkalmazandó.

4.   területi hatály: Meghatározza, hogy a jogszabály rendelkezéseit milyen földrajzilag jól behatárolható területre vonatkoztatva kell értelmezni. Pl. az önkormányzati rendeletek csak az érintett önkormányzat illetékességi területén alkalmazhatóak. Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy „hatályban van”, „hatályos”, akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be.

A fentiekből következik, hogy egy jogszabály lehet érvényes, de még nem hatályos állapotú. Egy jogszabály érvényessége független a(z időbeli) hatályosságától. A jogszabály érvényes, de még nem hatályos – vagyis
1.         érvényes, mivel megfelelő eljárási rendet követve alkotta meg a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv vagy személy,de

2.         még nem hatályos, mivel az időbeli hatálya szerint a jogszabály hatályba lépésének időpontja időben elválik a jogszabály megalkotásának időpontjától.

Vagyis még jóval azelőtt, hogy laikusként belemélyednénk egy jogszabály rendelkezéseinek értelmezésébe, érdemes a hatályosság és érvényesség kérdését tisztáznunk, hogy egyértelmű legyen, vonatkozik-e az általunk értelmezni kívánt szituációra az adott jogszabály.

Szocpoal reloaded

Szocpol – kinek, mennyit és hogyan?

A mindennapokban gyakran találkozom olyan kérdésekkel, amelyek a lakásépítési támogatással kapcsolatosak. Kinek jár az „új szocpol”-ként emlegetett támogatási forma és melyek az igénybevételének feltételei. A jogalkotó a tavalyi évben rendezte a 256/2011. (XII.6.) Kormányrendelettel a lakásépítési támogatással kapcsolatos szabályokat. Az alábbiakban áttekintem, hogy milyen célokra, kinek és milyen feltételekkel igényelhető ez az alternatíva.

1.         Mire vonatkozik a szocpol?

A lakásépítési támogatás keretében vissza nem térítendõ állami támogatás vehetõ igénybe a Magyarország területén 2010. január 1-jét követõen kiadott
építési engedéllyel rendelkezõ

a) új lakás építéséhez,

b) vagy használatbavételi engedéllyel rendelkezõ új lakás vásárlásához,
amennyiben a lakás / lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.

A jogszabály meghatározza az új lakás fogalmát is. Ezek szerint új lakás: teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetõtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelõ lakóegység, amely elkészültét követõen használatbavételi engedély köteles.

Magyarul az előbbi technikai paraméterek mellett a szocpol csak új lakás építéséhez vagy vásárlásához vehető igénybe, tehát használt lakás vásárlásához nem.

2.         Ki veheti igénybe a szocpolt?

Lakásépítési támogatást igényelhet:
a) a magyar állampolgár
b) a vele közös háztartásban élõ, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltözõ
vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
c) személyekbõl álló fiatal házaspár – a meglévõ gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két születendõ gyermek vállalása esetén a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.

A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendõ lakáscélú állami támogatást is.

 A lakásépítési támogatással épített, vásárolt lakásban az igénylõknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylõn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.

Említésre érdemes, hogy a lakásépítési támogatás akkor igényelhetõ, ha az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltözõ családtagjainak  lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs.

3.         A támogatás összege
A támogatás tervezett összegét az alábbi táblázat mutatja, a már meglevő, illetve vállalt gyermekek számától függően egy gyermekre vetítve:

hasznos alapterülete	2 eltartott gyermek esetén	Lakás hasznos alapterülete	3 eltartott gyermek esetén	Lakás hasznos alapterülete	4 vagy több eltartott gyermek esetén
60,01-75,01 m2	800 000 Ft	70,01-85 m2	1 200 000 Ft	80,01-95 m2	1 600 000 Ft
75,01-90 m2	1 000 000 Ft	85,01-100 m2	1 500 000 Ft	95,01-110 m2	2 000 000 Ft
90,01 m2 –	1 300 000 Ft	100 m2–	2 000 000 Ft	110 m2–	2 500 000 Ft

„A” energiaosztályba tartozó lakóingatlan építése esetén a szorzó 1,1. „A+” energetikai kategória esetén 1,2 szorzóval lehet számolni. Passzív ház kivitelezése esetén pedig 1,3 a szorzó.
4. A megelőlegezett lakásépítési támogatás szabályai

Sok esetben hallani olyanról, hogy a fiatal házaspárok „előre isznak a medve bőrére” és úgy vállalják a családalapítást, hogy még megszületett gyermek nélkül veszik fel a lakásépítési támogatást. A fiatal házaspároknak ezen kormányrendelet alapján is van lehetőségük a vissza nem térítendő támogatás felvételére, az alábbi feltételek teljesülése mellett.

A fiatal házaspárok megelőlegezett gyermekvállalásának teljesítésére elõírt határidõ egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év. A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidõt

a) új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának napjától,

b) új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerzõdés megkötésének idõpontjától kell számítani.

A használatbavételi engedélyt a fiatal házaspár annak kiadását követõ 30 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a fiatal házaspár a használatbavételi engedélyre vonatkozó bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a lakásépítési támogatás összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése
szerinti késedelmi kamattal növelten a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére vissza kell fizetnie.

A gyermekvállalásra vonatkozó határidõ a terhesség idõszakára egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidõ lejártáig a hitelintézetnek igazolja. A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét.

Amennyiben a fiatal házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét csökkentve a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában meglévõ gyermekek után járó lakásépítési támogatás összegével, vagy
a meglévõ gyermekek száma a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában kettõnél kevesebb, akkor az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten – a gyermekvállalási határidõ leteltét követõ 60 napon belül – vissza kell fizetni.

5. A támogatás igénybevételének eljárási szabályai

A lakásépítési támogatás a hitelintézettõl igényelhetõ.
A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerzõdés megkötését követõ
120 napos jogvesztõ határidõn belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadása elõtt kell kérni a hitelintézettõl.

A hitelintézet a támogatott személytõl a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatásösszegének 1,5%-ának megfelelõ, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettõl lakáscélú kölcsönt is igényelt, a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

 A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylõvel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerzõdést köt.

A Kincstár a támogatott személynél a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerûségét hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenõrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.

A lakásépítési támogatás összegét

1.) új lakás építése esetében
aa) készültségi fokkal arányosan,
ab) utólagosan és
ac) a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követõen folyósítva, vagy
2.) új lakás vásárlása esetén egy összegben
kell folyósítani.
A hitelintézet új lakás építése esetén a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelõzõen a helyszínen ellenõrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.


A Kormány elsődleges célja az volt, hogy az új Otthonteremtési Program keretein belül próbálja meg élénkíteni a lakáspiacot és megállítsa a lakásépítések számának évek óta tartó csökkenését, a lakáscélú beruházási kedvet növelésével. Elsősorban a fiatalok új lakáshoz jutásának elősegítése és a megfelelő minőségű, energiatakarékos lakásépítések élénkítése érdekében döntött a kamattámogatási rendszer és a lakásépítési támogatás (szocpol) újbóli bevezetéséről.